Nevelés: Nem készen születünk. Fel- az ember. Nem mindegy, hogy hol, és ki tereli első lépteit, kitől tanulja a dolgok és szavak értelmét. Ki mutatja meg számára az úton járás hogyanját. Családban, közösségekben formálódunk alkalmassá a felnőttkor feladataira. S miközben felnő a gyermek, nem csak őt nevelik, hanem ő is nevel. A mosolyával, a kérdéseivel, amelyekre válaszolni kell. Nevel azzal, hogy van. Fontos vagyok neki. Szüksége van rám.

Minden gyermek nevelésével lelkileg nagyobbak leszünk. Egy édesanya azt mondta, hogy mindig a legfiatalabb gyermekével, majd unokájával volt egy idős. Nem öregedett az évek múlásával, hanem fiatalodott – lelkileg. A gyermek nemcsak valakié lesz, hanem valakivé is tesz. Mindig megcsodálom azt, ahogyan a jegyesekből, a gyerekes, sokszor felelőtlen és könnyelmű fiatalokból hogyan formál felnőttet, felelősséggel élőt egy gyermek, anélkül, hogy megszólalna.

 

A másik csoda a kisgyermek, ahogyan átalakítja egy-egy busz, villamos vagy vonatfülke fáradt, egykedvű közönségét egyszerűen azzal, hogy mosolyogva végigsétál a járművön, és mindenkire ránevet válogatás nélkül. S percek alatt mosolygóssá válik a világ. Hogy ez a mosoly ne üres nevetés, hanem tartós derű és békesség legyen gyermekeink és unokáink szívében - no meg a miénkben is -, ahhoz nagyon jó földi és égi alapok kellenek.

 

I. Az alapok: Sokféle fontossági sorrendet látni manapság. Már oviban: zeneovi, balett, angol spec. képzés, foci… Fontos, hogy helyes legyen a fontossági sorrend a nevelésben. Először emberi alapok kellenek. A természetesre épül a természetfeletti. Az ideges embernek az Istennel való kapcsolata is ideges. „Ép testben ép lélek.” A gyermeknek van négy alapigénye. Ha ezekre megfelelő választ kap növekedése során, akkor kiegyensúlyozott egyéniség lesz.

1. Védettség: valaki itt van nekem. Mindenkinek van egy szeretet tartálya, mely kiürül. A csecsemőé 15 perc alatt. Felnőtt 24 óra. Vissza kell jelezni számára, hogy nem vagy egyedül. Valaki itt van neked. Kicsi gyerek. Anya közelsége. Test-kapcsolat. Természeti népek. Német bölcsődék… Van amikor elég a hang. Jól van. Semmi baj. Itt vagyok. Van, amikor ez kevés. Nem érted, hogy szeretlek? Nem érti. De ha fölveszem, megsimogatom, tisztába teszem, megetetem, akkor azonnal megérti.

Egyedül hagyott gyermek. Sír, csípőficam, gipszágy, forogni sem tud. 3 órán át. Házmester kinyitja az ajtót. Remegő, izzadt csecsemő. … Akit sokszor hagytak egyedül kiskorában, az nagyon nehezen hisz felnőttként. Annak hiába mondják később, hogy Isten itt van és szeret téged – nem fogja elhinni. Hiszek, mert anyám léte, jelenléte alapot adott ehhez. Az egyedül hagyott gyermekek hajlamosabbak a káros szenvedélyekre, nehezebben tudnak fölhagyni evéssel, ivással, nyalakodással.

 

2. Biztonság: valaki jótáll a rendért. A védettséget az anya jelenléte sugározza elsősorban a pici gyermeknek. Az ő szoknyájához bújik, ha fél. A biztonságérzetet az apa közvetíti. Ahol a gyermek elegendő időt tölt apjával, ahol az apa otthon van, elérhető, megszólítható gyermeke számára, ott nyugodt a gyermek. Egészséges önbizalma alakul ki. Megtanul hinni környezetében, önmagában, így az életét is képes lesz irányítani.

Jóhiszeműen nézi a világot, könnyebben érvényesül majd benne. Megtanulja, hogy átadhatja magát az apai kéz vezetésének. Ez jó alapja lesz az Istenben való bizalomnak is. Az, hogy ennyire elnőiesedett a templomjárók köre, többek között annak köszönhető, hogy a családból kiemelték az apát. Az ipari forradalom kezdte ezt. Van, de még sincs otthon. A gyerekek biztonságérzete nem alakul ki. Nincs, aki átvigye őket nagy forgalomban az utcán, olyan nyugalommal, amely csak az apától sugározhat. Sötétben sétál vele, és elmagyarázza, hogy minden ugyanott van, mint nappal, csak nem látszik. Hogy nincsenek kísértetek… Nem látja a férfi mintát az élet nehéz helyzeteiben. Nőiesen válaszol tehát, vagy a kiegyensúlyozott, józan, határozott férfimodell hiányában agresszíven.

Ha az apa nincs, nincs otthon vagy otthon van, de még sincs, mert Tv, újság, barátok miatt elérhetetlen gyermekei számára, akkor bizonytalan lesz az élet nehéz helyzeteire adott válaszaiban. Félénk, kamaszként is bepisil… Nyíregyházán ifi házas körbe hívtunk gyermek pszichológust, mert ilyen jellegű gondok voltak a gyerekekkel. Beszélgetett velük, aztán behívta a szülőket, és közölte: Ezek a gyerekek egészségesek. Nem nekik, hanem a szülőknek kell a pszichológus. Velük van baj.

 

3. Szeretet: elfogadnak olyannak, amilyen vagyok. Beszéltünk az anya fontosságáról, az apa jelentőségéről. Szétválasztottuk őket, de ez csak elméletben lehetséges. (Amit Isten egybekötött…) A valóságban férj és feleség, apa és anya egy pár, együtt nevelnek. Együtt határozzák meg az otthon légkörét. Fontos, hogy a gyermek érezze: elfogadják olyannak, amilyen. Gyakori az a szülői hiba, hogy állandóan azt jelzik vissza a gyermeknek: szeretünk, ha olyan leszel, amilyennek mi elképzelünk. A szeretet olyan, mint a napfény. Az élet feltétele. Jár. Nem teljesítményfüggő. Isten is felkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt. Elfogadlak = meghallgatlak, veled örülök, veled sírok, fontos nekem, ami neked, idebújhatsz közénk, van rád időnk, cirógatás, puszi.

A nagyon magasra állított mérce, a feltételekhez kötött szeretet az oka a gyermekkori öngyilkosságoknak, depressziónak… Mire is lenne szükség? Tanárnő mesélte. Első osztályos tanulója sugárzó mosollyal ment be a terembe. Minek örülsz? Beteg az anyukám… ??? Ennek miért örülsz. Ez rossz. Nem – mondja a kislány. Jó, mert otthon van, vár, amikor hazamegyek. Megkérdezi mi történt, meghallgat, van rám ideje, mesét olvas, oda bújhatok hozzá. … Nagy baj van akkor, ha betegnek kell ahhoz lenni az anyának, hogy ideje legyen a gyermekére.

A szeretet tartályt nem csak szavakkal lehet feltölteni. A minőségi idő, amit csak rád fordítok, a figyelem, amikor csak rád figyelek alapvető része jelzőrendszerünknek: elfogadlak, fontos vagy. Ha a gyermek látja, hogy szülei szeretik egymást, van idejük rá is, egymásra is, becézik, segítik őt is, egymást is, akkor tanul meg maga is szeretni. Ez a tapasztalás a gyökere a gyermeki-, a testvéri-, a hitvesi- és az Istenszeretetnek. Később el bírja viselni kapcsolatának válságát, nem alakul ki benne a féltékenység, sőt úgy is tud szeretni, hogy nem kap viszonzást. Innen gyökerezik minden szeretet-hivatás, a papi, szerzetesi is.

Gyakori eset, hogy rájuk hivatkozunk, mondván, hogy értük dolgozunk, ezért nincs időnk semmire, sem rájuk, sem egymásra. Vajon valóban értük dolgozunk? A meg nem tapasztalt szeretet, a meg nem élt elfogadás eredménye, hogy nem tanul meg szeretni a gyermek. Mániákusan szeret. Nem lehet levakarni magunkról, nem tud, nem mer elengedni, mert nem tudja, mikor lesz alkalma újra megölelni. Ld. nevelőotthonok gyermekei… Nem lesz képes szabályoknak megfelelni, törvényeknek engedelmeskedni, hiszen lelkileg rendezetlen, így rendet tartósan nem tud megtartani. Könnyedén átejti, becsapja a másikat, szüleit, nevelőit. Könnyen okoz fájdalmat, és nem fáj neki. Nem érintik ezek a dolgok közelebbről, hisz ő sem került senkihez sem igazán közel.

 

4. Érvényesülés: itt van a helyem. Ha nem lennél, hiányoznál. Üres lenne a helyed. Valaki hazavár. Erre a tudatra szüksége van, hogy később el tudja viselni, ha nem várják. Fontos, hogy időnként ő legyen középpontban. Névnap, születésnap. Ne kötődjön ajándékhoz. Akkor az ajándékot fogja várni, nem az évfordulót. Gyertya, szép asztal, torta, és tudatosítani milyen sokat jelentett, amikor megszületett. Milyen volt, amikor pici volt? Hogy mindenki várta. Boldogabbak lettünk azzal, hogy van. Ha néha bosszant is, azért sok örömöt szerez.

Fontos, hogy legyen sikerélménye. Nekünk felnőtteknek is kell: cím, rang, ruha, ház, autó. Ha nincs, sokan nehezen viselik az életet. Fontos, hogy legyen egy hely a lakásban, amely csak az övé, ahol ő tart rendet, vagy rendetlenséget. Érdemes megkeresni azt a területet, amelyen eredményeket tud elérni. Csak az a gyermek nem lesz felnőtt korában irigy vagy féltékeny, akit hagytak gyermekkorában érvényesülni, akinek voltak sikerélményei, és ennek örültek testvérei és szülei.

Istennel kapcsolatban is érzi, hogy ő fontos Istennek. Szereti őt. Várja, hogy szóljon hozzá. Ennek bevezetése a gyermekkor imáiban és ünnepléseiben fontos. Amikor vele imádkozunk, imádkozzunk érte is. Köszönjük meg – névnap, szülinap alkalmával – őt az Istennek, és kérjük, hogy segítse. Engedjük, hogy ős is megfogalmazza kéréseit, örömét és bánatát. Nagyon sok mély vonását fedezhetjük föl gyermekeink egyéniségének az ima segítségével. Fontos, hogy helye legyen a templomban, és helye és ideje a házban is az imának.

Mikor kezdődik gyermekeink vallásos nevelése? Amikor a gyermek apján és anyján keresztül megérzi az Isten szeretetét és gondviselését.

II. Az eszközökről A teljesség igénye nélkül néhány konkrét, Istenhez vezető utat és eszközt szeretnék bemutatni.

1. Az ima: Hogyan imádkozzék a gyermek? Recept nincs. Minta van: a szülőké. Már az anyaméhben érzi. Nem mindegy, milyen környezetben van, milyen zenét hallgat az anya a terhesség alatt. Alapvető hatások érik már ekkor is a gyermeket. Ha az anya terhesség alatt gyakran megfordul a templomban, a gyermek is hamar otthon fogja magát érezni benne.

Még nem tud beszélni, de a bölcsőből már látja szülei összekulcsolt kezét. Ő is összeteszi a sajátját. Kórházlelkészként láttam az élet utolsó mozdulatait. Ugyanezek voltak. A bölcsőtől a sírig kísér az összetett kéz. Életre szóló élmény a bölcső felett elmondott szülői ima a gyermek számára. Később legyen helye, hangulata: Ikon, mécses, csönd, komolyság. Ne legyen tv, rádió, … Ne legyen félvállról vett eseménye a napnak. A gyermek kora szerint nyugodtan mozoghat közben.

Mit imádkozzunk? Több részből álljon az imánk. Aranyszájú Szent János mondja: soha ne kezd az imát a saját szavaiddal. A felszínt érinted csak meg. Engedd, hogy az atyák imája, évszázadok, évezredek bölcsessége vezessen a mélyre. Utána szólalj meg saját szavaiddal. A klasszikus imákat, Miatyánk… 7-8-dikos korára érti meg a gyermek. Nem köti le. Neki való ima is legyen. Spontán imát ne ő kezdjen, hanem mi. Ő ebbe kapcsolódjon be. Mondja el örömét, bánatát, élményeit. Szeretet-gyűlölet, testvér, barát, … minden és mindenki férjen bele.

Ismerek családot, ahol az apa esténként a közös ima után odaült a gyerekei ágyára és mindegyiket megkérdezte: mit szeretnél, mire vigyázzon a Jó Isten különösen? S a gyerekek közül az egyik hosszú hónapokon át azt kérte, hogy a kis műanyag kalapácsára vigyázzon. Ez volt neki a legfontosabb. Az imádságából tudták meg a szülők az ő fontossági sorrendjét. Elkezdték ezen a téren segíteni a fejlődését, és életének első önálló örömeit a barkácsolásban élte meg, és ma is nagyon szeret faragni. Ne legyen egyhangú, mindig ugyanaz az imánk. Igazodjunk ünnepkörökhöz, évszakokhoz. Névnap, betegek… kerüljenek be és színesítsék imánkat.

Mikor, mennyit imádkozzunk? Ritmusa van az életnek. Igazodjék ehhez az imánk. Felkel, elalszik, eszik, elindul, hazaér. Legyen rendje. A rendszertelen ima teherré válik, és hamar lerázza magáról kamasz korában. Lehetnek rendkívüli alkalmak: nagy öröm, nagy bánat. Istennel megélni – alapot ad felnőtt életének problémakezeléséhez.

Meddig? A napi eseményektől függ pici korban. Legyen egy viszonylag rövid állandó része. A többi változhat. Kicsi gyerek… dackorszak: ma csak keresztet vetek. Jó. Mi azért imádkozunk. Érdemes kielemezni a napot. Formálja a lelkiismeretet, Alakítja a keresztény öntudatot, Megszokja a gyermek, hogy a vallásosság mindennapi, nem csak vasárnapi. A mérce nem csak templomi, hanem otthoni is. Tágul a látóköre, hozzászokik a jóhoz. A kérő ima eredményei: Az Istenbe vetett bizalom erősíti az akaratot. Eloszlatja a félelmet. Meggyőz arról, hogy Isten velünk van.

A különböző korú gyermekek imája:

Csecsemő: Együtt él az anyjával. Látja. Úgy imádkozzunk, hogy lássa. Belevésődik a tudatába kitörölhetetlenül a hangulat, a testtartás. Ha ki akar jönni, vegyük ki. Kis kereszt ima végén a homlokára. Fontos, hogy jusson el a templomba. 5-20 perc a türelme. Ennyi lesz az anya ottléte is.

2-3 év: Be-bekapcsolódik az imába. Mozgásos ima. Miatyánk – mutogatva. Megszereti, övé lesz az ima. Az ének is mozgással társul ebben a korban. Pár szó magától is.

3-4 év: Makacs, akaratos, még a kezét sem teszi össze. Imádkozzunk érte hangosan. Hagyjuk, de mi imádkozzunk. Megunja. Fektessük le, kereszt a homlokára. Lehet, hogy unalmas számára az imánk. Tegyük változatosabbá. Ma ezért, azért, érte imádkozunk… Beleszőni az imába, hogy Isten őt még így, dacosan is szereti. Legyen meghitt a környezet, ne zavarjon semmi.

5-6 év: Ez a kor már a komoly ima ideje. Képes önállóan, a saját szavaival imádkozni. Helyet kapnak imájában a pajtások, az öröm és a félelem is. Fontos, hogy lássa apját imádkozni. Gyerekkorom meghatározó élménye édesapám imádsága. Minden este letérdelt az ágyhoz. Reggelente minden ruhadarabhoz tartozott egy ima, mint a papnak. Az apa fontos, hogy hangosan adjon hálát a gyermekeiért, kérjen segítséget a nevelésükhöz. Különösen a fiúknak fontos, hogy lássák: az ima férfias dolog! Ahol nincs apa, fontos olyan helyre elvinni a fiúgyereket, ahol lát felnőtt férfit imádkozni.

7-8 év: kisiskolás kor. Már másokért imádkozik magától és várja a kérései azonnali teljesülését. Fontos helyre tenni, hogy Isten nem automata. Bízza Istenre, ő jobban tudja, kinek, mikor, mire van szüksége.

8-10 év: Honnan a világ? Az ember? Én? Választ vár Istentől. Cél: boldogság itt és odaát. Halál: nem kell félni. Élt: Isten+szülő adja. Elsőáldozás kora. A hit rendszerének felépítése. Csoportokba verődnek a fiúk is, a lányok is. Imájában kimondja a csoportbeli dolgokat. Ekkor már fontos, hogy a közös imán túl legyen saját imája is, amit nem hallgatunk meg. Legyen barátsága az Istennel. Legyenek közös titkaik.

11-14 év: Kamaszkor. Öntudatosodás. Magával foglalkozik. Keresi a kapcsolatot Istennel, személyesen, igényesen. A papi hivatás megalapozása ekkor történik. Igazi barátságra törekszik. Egy igazi barát. Ideálkeresés. Poszterek a szobában. Ima: apa vezesse. Köszönet, hogy a fiú férfivá serdül. A leányból nő lesz. Mondjuk ki az imában mit, miért ad az Isten. Mi lesz később a feladatuk az Isten rendjében. A nagy titkok ideje. Sokáig kell ülni az ágyuk szélén, sok mindenről beszélve, míg ők előhozzák igazi gondjaikat. A probléma akkor oldható meg, ha ő hozza fel. Nagyon fontos, általában életre szóló, ha ilyenkor kialakul a szülő gyerek meleg, baráti viszonya. Nagy a bűntudata, fél gyónni. Segítsünk, hogy ne rágja magát, de ügyeljünk, hogy felületes se legyen. Ebben az időben egyre nagyobb jelentőséget kap a kortárs csoport. Hatásuk meghatározó. Egy jó hittancsoport nagy segítség. Ez az életre szóló hittanos és cserkésztáborok ideje.

14-18 év: A szülővel való kapcsolat hitéletében általában lazul. Egy jó lelki vezető, egy imádkozó kortárs csoport létkérdés hite szempontjából. Mint a kígyó, leveti gyerekkori – örökölt hitét, és újat növeszt: személyeset, sajátot, sokszor ez már egy életre szól. Okos ajándékokkal, jó könyvekkel segíthetünk. Baráti körét gyakran hívjuk meg. Tőlük többet tudunk, mert gyermekeink tetteinek miértjéről, mint magától a gyermektől. Fontos, hogy ebben az időben helyes Istenképe legyen. A mi dolgunk a tiszta, hiteles keresztény életpéldán túl az Istenkép karbantartása. A közös családi imák részben megszűnnek. Nem baj. A liturgikus élet maradjon meg, illetve legyen saját igénye, feladata a templomban, az egyházban. (Énekkar, cserkészcsapat, nyári tábor, ifi hittan, kétkezi munka a templomnál…) Tartozzon imádkozó közösségbe.

 

2. A bűn – bűntudat – bűnbánat (mint a hitre nevelés eszköze).

A gyermek bűne: 12 éves koráig általában a szülei szemével nézi a világot. Pl. szemérmetlenséggel vádolja magát, azt sem tudva, mi az. Kiderül, hogy az orrát piszkálta. Szégyelld magad! Tehát szégyellni való. Súlyos bűnt eddig a korig nem követ el. Sokszor vádolja magát, holott nem hibás. Beteg volt, nem volt templomban. Tudja, hogy nem bűn, de meggyónja. Anyu, apu is így tesz. Ez a mérce. Utólag ítéli meg, mi a rossz, a szerint, ahogyan a környezete reagál. A tányér véletlenül összetört, nagy bűn. A vázát szándékosan odavágta, nem tört el, nem bűn. A körülményektől függetlenül bűn szerinte a bűn. Nem tud különbséget tenni. 7-8.-os korára már igen.

Lelkiismeretének nevelése: A szülő a lelkiismerete. Tőle függ, hogy aggályos lesz e vagy könnyelmű. Ne negatív eszközökkel neveljük. Ne ijesztgessük pappal, Istennel, az apjával. Mindhármat megutáltatjuk vele, csendőr szerepük lesz. Szerettessük meg velük a jót. Az öröm és a szeretet nevel. A félelem és az aggódás méreg. Alapja lehet az alattomosságnak, jellemtelenségnek. Buzdítsuk a jóra.

A büntetés és a megbocsátás járjon együtt. A bűnt utálom, a bűnöst szeretem. Nem haragszom, de többet ilyet ne tégy! A következetesség a legjobb nevelő, és a pozitív példa. Értelmes célt keresni közösen, jó motivációval párosítani ezt. A fegyelmezés nagyobbik részét feleslegessé teszi.

Bűnfogalom kialakítása. A bűn nem a törvény megszegése. Ha ez lenne, elkezdi a bújócskát és a mérlegelést, aminek a vége a szőrszálhasogatás. Bűn a jó – vagyis az Isten ügyének – a gyengítése. Ez sokkal több és egészen más, mint a törvény megszegése. Nem az számít, látta e valaki. Gyengült bennem a jó, a világban, a természetben… A gyerek sokáig feketét és fehéret különböztet meg. Jó és rossz ember van. Nincsenek árnyalatok. Az esti lelkiismeretvizsgálatkor – iskoláskorral érdemes bevezetni – magában is másokban is keresse az árnyalatokat. Jegyezze meg: mindenki változhat. Milyen rossz az, amikor a tanár őt beskatulyázza, és nem tud onnan kilépni. Ezt segíti a bocsánatkérés esténként Istentől, szülőtől, testvértől. Elalvás előtt jó, ha ennek szertartása van. Később a gyónás előtti bocsánatkérés erre épülhet rá. Az elrontott kapcsolat helyreállításának ez az alapja.

A felnőtt sem tökéletes. Jó, ha nem tart szentnek minket, mert nagyot csalódhat és elveszíthetjük. Megelőzés: menjünk együtt gyónni. Lásson engem is bocsánatot kérni, térdelni. Fontos, hogy lássa, mi is szükségesnek tartjuk, amit számára előírunk. A szigor szükséges, de csak annyira, amennyire az nevel. Amikor már elfojt – káros. 12 éves korig nem tud súlyos bűnt elkövetni a gyermek. Kapjon tehát büntetést, de ennek célja az, hogy tudja mit szabad és mit nem. Ne várjunk tőle felnőtt bánatot és következetességet. Mi legyünk következetesek. (Apa – gyerek lopott – miért tetted, hoztam volna neked a gyárból 10 ilyet…)

A gyónás értelme. A gyerek tudja, hogy nem szent. Ez elég a gyónáshoz. A gyónás orvosság. Föloldja a bűntudatot és a szorongást. A gyermek tele van félelemmel. Nagyon sok hatás éri és túl sok mindent nem ért. A gyónás sok szálon teremt egyensúlyt a lelkében. Föltárhatja szorongásait – segíteni szeretne, menj innen – utca, megverik, miért – ötös, haza, táska a sarokba- mondaná mi minden történt, szülő leszidja, beléfojtja a szót. Az ötöst sem mondja el. Nem érti. Cipeli. Gyónás: kimondhatja. Helyreáll az egyensúlya – szülői feddés: Isten megver – megrendül – gyónás – Tékozló fiú atyja – Rembrandt: kétféle kéz – minden rendben. Nevel – mindenkivel ki lehet jönni. Mindenért bocsánatot lehet kérni. Mindent helyre lehet hozni – Tolsztoj: végrendelet.

Ha nem akar gyónni, nem kell erőltetni monoton módon. Az okot kell megkeresni, ami miatt nem akar menni. Nem merek. (Legyen társa, váltson atyát.) Nem tudom, mit kell mondani. (Ismételjük át, írja le…) Csak a kicsik gyónnak, csak a lányok.. Gyógyít a türelem, az okosság és a példa. Kell, hogy mindent elmondhasson, felszabadult legyen, Istennel találkozzék. Elsőáldozás: bűnök listáját ünnepélyesen elégetjük. Semmi nincs rájuk akkora hatással. Nincs többé. Kapnak egy tiszta lapot. Rajtad múlik, mit írsz majd rá. Figyelj, vigyázz, kérj segítséget.

 

Zárszó: Milyen szülő, vagy gyermek szeretnék lenni? A legtöbb szülő mindent szeretne megadni a gyermekének. A legtöbb gyermek mindent szeretne megszerezni, amit csak lehet. Közös a cél. A legtöbb, amit megszerezhetsz az Isten barátsága, az emberség, a szeretet. „Mit ér az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de lelkében kárt szenved?” Az esztelen gazdagnak mondja Jézus: „még az éjjel számon kérik a lelkedet. Amit gyűjtöttél, kié lesz?” A legfontosabb kelengye gyermekünk életládikájában a hit és a szeretet. Megtanítani arra, hogy mindenben, minden mögött keresse a gondviselő, szerető Istent. Mert ott van. Látó szem, halló fül, és érző szív kell hozzá. 

Facebook