Az EFOP projektünk keretén belül került sor a Keresztény ember=közösségi ember előadássorozat első előadására 2020-ben, amelyre Dr. Szarka János parókus atya, Tóthszegi István atyát kérte fel, hogy tartsa meg előadását templomunkban.

Tóthszegi atya a férfiaknak szóló előadásában kifejtette: „Ma Európában két irányzat létezik. Az egyik a liberális, amely az emberre, a szabadságra hivatkozik. A másik a hagyományos európai értékekre épülő, keresztény gyökerű emberkép, illetve felfogás. Valójában ez a kettő áll szemben egymással, és nem a tudomány meg a hit, amikor olyan tudomány területekről tárgyalunk, mint például az abortusz, az eutanázia, az őssejt-kutatás, az in vitro megtermékenyítés, a válás, az azonos neműek házassága, a nemi hovatartozás megválasztása, és hadtudomány aktuális kérdései.”

 

Azok az értékek, amiket képviselünk, nincsenek időhöz kötve, mert az emberi természethez kapcsolódnak. A keresztény emberkép és társadalomkép megfelel a teremtett világ rendjének, és ez változatlan. Természetesen fontos, hogy az idők szavát meghalljuk, és megpróbáljuk a változatlan értékeket mai nyelven megfogalmazni. A keresztény emberkép Isten és ember közös történetét jelenti, és "ebben a közös történetben mindig érvényes értékek határozzák meg az egymáshoz való kapcsolatunkat. A vallásos hit követendő, hiszen a hit képes arra, hogy megerősítsen, jó irányba fordítson dolgokat, a vallásból fakadó radikalizmus azonban, amely a vallás nevében üldöz valakit, elfogadhatatlan.

Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság perjele gondolata: "az életnek nem urai, hanem felelősei vagyunk."

Jézus erkölcsi tanításának középpontjában a felebartái szeretet áll (Lk 10,27) pontosabban fogalmazva az Isten és emberszeretet parancsa. Ennek tükrében alapvető lényegi jegye a kereszténységnek, hogy nagyon sokak számára magát a felebaráti szeretet vallását jelenti. Természetesen elhamarkodott következtetés lenne azt mondani, hogy a felebaráti szeretet gyakorlata egyedül a kereszténység sajátja. Az Istenszeretet központi parancsából következtetünk a felebaráti szeretetre, azokat egymástól elválaszthatatlannak tartjuk. Éppen ezért szolgál a felebaráti szeretet parancsa a karitatív diakónia teológia alapvetésének. Karl Rahner nyomatékosan hangoztatta, hogy a felebarát szeretete minden esetben egyidejűleg Isten szolgálata is. Az egyház egészséges közösség, ahol jól érezheti magát az ember. Azt kell elérnünk, hogy a gyermekek jól érezzék magukat a templomban, mert ez a családok irányába mutat. Másrészt olyan együttléteket érdemes szervezni, amelyekből azt látják az emberek, hogy az egyház teljesen normális, egészséges közösség, ahol jól érezhetik magukat. Nem nagy beszédekre, hanem hétköznapi, de szeretettel teli hangra van szükség. Végül az atya egy Wass Albert idézettel fejezte be magvas gondolatait a Keresztény ember= közösségi ember előadáson:

„Minden ember egyforma, s annyit ér, amennyit a közösség érdekében dolgozik!"

Készítette: Fedorné Karmanóczki Zita

További képek ide kattintva elérhetőek.

Facebook