A Szirmabesenyői Görögkatolikus Parókia szeretettel meghívott minket családi napjára, a görögkatolikus templomba és udvarára. Reggel 10 órakor indult az október 9-én rendezett programsorozat. Kicsit csípős volt az idő, de mire kellett, a ragyogó, őszi napsütés kellően felmelegítette, mintha Isten is így szerette volna.

Gyülekező után a templomba tértünk imádkozni. A Paraklisz sorait követően Polyák Imre parókus osztotta meg velünk bölcs gondolatait a családról, szeretetről, s a hit összetartó erejéről. Bár a bűn nem idegen tőlünk, földi emberektől, Jézusban megtisztulhatunk, s őt befogadva szívünkbe egymást és önmagunkat is tisztábban tudjuk szeretni.

Díszvendégként tartott ezután tartalmas előadást Nagy Etelka pszichológus és családterapeuta hasonló témakörben, egy másik, mégis lényegében megegyező perspektívát bemutatva. Sokat tudhattunk meg például a generációkon át öröklődő traumákról, amely gyakorlatilag az eredendő bűn tudományos megfogalmazása. Sajnos, nem születünk tiszta lappal, azonban szeretteink és hitünk segítségével tisztábbra moshatjuk magunkat. Megismerhettük a szülők eltérő súlyponti szerepeit gyermekeik életében: Bizonyos álláspont szerint az édesanya a gyermek szeretet-készsége, empátiája kialakításában, az édesapa a tiszteletre, önfegyelemre nevelésében játszik nagyobb szerepet. Ugyanakkor, a tinédzserkor derekán túljutva egy gyermek sem nevelhető tovább, csupán terelni lehet az úton, mint egy jó pásztor tenné, hogy megtalálja saját céljait.

Ilyen és ehhez hasonló tematikák merültek fel a délelőtt folyamán, végső soron egy egyetemes igazságra rámutatva: a család életünk minden szakaszában szerepet játszik, ám mindig más szerepet, attól függően, épp milyen útszakaszon haladunk.

A családban rejlő boldogság megélésére csodálatos szervezőink csapatjátékkal készültek számunkra. Családjaink, s a hozzájuk csatlakozó barátok olyan izgalmas versenyszámokban mérhették össze erejüket, mint a kanálon tojáscipelés, újságpapíron járás, célba dobás, vagy a labda- és karikavezetés. A sorverseny alaposan átmozgatott minket, a közös kihívás erősebbre kovácsolta kötelékeinket. S amíg a nagyok vetélkedtek, a legkisebbeket hagyományos kézműves foglalkozás várta egy sátorban, ahonnét haza is vihették aranyos műalkotásaikat.

A nagy versengésben és alkotásban kifáradva kifejezetten jól esett az ízletes gulyásleves, amit Veres Szilveszter főzött családja és közösségünk még pár, kedves tagjának segítségével. Desszertet pedig, mondani sem kell, számos résztvevő hozott magával, nehogy még a végén édesség nélkül maradjuk a nagy szórakozásban.

Mikor mind jóllaktunk, a családi csapatverseny eredményhirdetése fokozta tovább hangulatunkat. Természetesen senki sem maradt jutalom nélkül, különös tekintettel az apró gyerekekre, hiszen újabb, egyetemes igazság az, hogy nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos. Az egyszer biztos, hogy a családi napon való részvételünket nem bántuk meg, sőt, még azok is, akik hosszas kérlelésre jöttek csak el, végül arcukon széles mosollyal távoztak.

A délután lezárásaként mély, vagy éppen informatív beszélgetéseket folytattunk egymással, még ha épp nem is régi barátok, hanem az aznapi programok által összehozott új ismerősök voltunk. Talán legközelebb velük is barátokként jövünk majd el a családi napra. Egy újabb dolog, amit a jövőben imádságainkba foglalhatunk. Hiszen a családot nem pusztán a vér határozza meg. A család a közösség maga.

A cikk szerzője: Téglás Melinda

A családi napról készüt képek ide kattintva elérhetőek.

Facebook